Page 57 - Webbook_hun_01
P. 57
és azonnal átmentem a Daegu Mezőgazdasági és Erdészeti Középiskolába .
Csomagolás .... mozog .... izgatott .... izgatott .... izgatott .... izgatott ....
Nem tudtam uralkodni az örömömön ... Nem csak táncoltam, hanem a szí
vem is ütemre táncolt .
A Daeguból Punggiba tartó vonaton arról álmodoztam, hogy világklasszis
lágy teniszező leszek . Az ilyen öröm emléke még mindig megdobogtatja
a szívem .
Ilyen módon .... ah .... fú ....
Egy másik probléma merült fel az iskolák áthelyezése során .
Ha át akartam lépni egy másik iskolába, mindent ki kellett fizetnem, ami
mentesült, beleértve a képzési díjat is .
Annyira megdöbbentő volt , de az iskola azzal próbálta fényesebbé tenni a
z iskola hírnevét, hogy életben tartotta a puha teniszklubot .
Az iskola álláspontja nagyon makacs volt .
Bizonyos mértékig meg tudtam érteni az iskola álláspontját , de számomr
a ez egy újabb nagy sokk volt a foci után .
, azt gondoltam, hogy hosszú távon sokkal jobb lenne, ha valaki Punggiból
a koreai lágytenisz-válogatott tagja lenne , és világklasszis lesz .
Az iskola vitája makacs volt , és az álmomat ismét mások frusztrálták .
Az ég leszakadt . Elakadt a levegőm és nem tudtam pihenni .
Miért van ez így ?... Huh Sóhajt ... nem tudtam visszatartani a potyogó kö
nnyeket .
Nem tudtam elrejteni .
Ilyen, amikor összeomlik az elméd ?... Hehe Hmm ......
érzékeny fiúként kamaszkorában ,
Nem egyszer, hanem kétszer, mások által , mert szegény voltam ,
Nem volt könnyű elfogadni, hogy az álmomat meg kellett hiúsítani .
Annyira ideges voltam , hogy először a hátsó szobába indultam, egy olya
n helyre, ahol senki sem volt ott, amennyire csak lehetett ...
Bezártam az ajtót és egy ideig sírtam . Nem, azt hiszem, ezt csináltam né
hány napig .
Ha elegem van a sírásból, elalszom, és ha újra rágondolok, potyognak a k
önnyeim ... Nem csináltam semmit ,
QR
57