Page 112 - Webbook_hun_01
P. 112
valóban igaznak tűnt a mondás: „Az emberi élet szerencse” .
és abban a pillanatban .....
Hálás vagyok Istennek , Jézusnak és a Szentléleknek , hogy segítettek a
helyes ítélet meghozatalában .
Anya , aki templomba akar menni ...
Valamivel ezután , este, amikor éppen befejezni készültem az időbeosztás
omat és hazamenni , felhívott anyám vidékről .
– ó, Seok-ah , én vagyok az anyád .
– Igen , anyám .
„ Azt akartad , hogy elmenjek a templomba ? – Most én is templomba me
gyek .
" igen ? Tényleg ?”
" oké . – Annyira szeretne templomba járni , hát mit tehetek ?
" én vagyok … én vagyok ..."
Aznap nem tudtam mit mondani .
Annyira boldog voltam , és nem tudom, miért voltam olyan boldog, de oly
an érzésem volt, mintha egy olyan adósságot fizetnék vissza, amivel régót
a tartozom .
Ezt követően anyám nagyon szorgalmasan járt a keleti egyházba ....
Még amikor anyám megsérült, a lelkész személyesen jött ...
Még jobban megnyugodtam, amikor meghallottam, hogy sok gyülekezeti t
ag látogat el és fejezte ki aggodalmát anyám gyógyulása miatt .
Hálát adok Istennek .
Hogy megmentettem a családomat , és még anyámat is elhitette velem . N
em számít, mikor hal meg anyám, nem fogok aggódni .
Mert Isten veled lesz ....
Amikor meghallottam, hogy anyám templomba megy ...
Nem is tudom, mennyi boldogságot éreztem a szívemben .
A szerető úr megvigasztalja anyám szomorú, könnyes életét .
Amikor erre gondoltam , még hálásabbnak és boldogabbnak éreztem maga
m .
köszönöm . apa !
QR
112