Page 117 - Webbook_hun_01
P. 117
-emeltem fel a hangom .
„ Gyere el hozzánk, bármi is legyen ! – Milyen épület, milyen szám ? Csa
k letettem a telefont és bementem .
Amikor bementem , láttam az elhunyt nagyapámat az ágyon fekve .
Az anyós és a meny tanácstalanok voltak .
Először mindkettőjüket megnyugtattam , majd elkezdtem imádkozni .
Yeom ugyanazt próbálta megtenni, amit egyszer hallott az apja tanítani v
alakit .
Az orrlyukakat , a szájat és a végbélnyílást vattával tömték be , a karokat
és a lábakat szakadt takaróval kötötték a test köré , a testet fehér takaróv
al , a végét pedig madzaggal kötötték össze .
Viszont a holttestet ki kellett vinni a házból .... Egy merevítőt és madzag
ot kötöttem össze, hogy sínbe vágjam, de olyan kicsi volt a lift, hogy ne
m tudtam bejutni .
Fűrésszel azonban nem tudtam elvágni, ezért felemeltem a testet és a hát
amon vittem .
Ezután a 8. emeletről vitték le a holttestet az 1. emeletre .
épp amikor lejöttem, megérkezett egy mentő ... és mentem a mentővel az
Atomerőmű Kórház hullaházába .
és miután végigcsináltam az összes procedúrát és procedúrát, még mielőtt
levegőt kaptam volna, elkezdtek jönni a rokonaim, én pedig énekelni kezd
tem . Ekkor csendben kijöttem .
, ki vagyok és miért vagyok ott .
Suho anyja a sírással volt elfoglalva .
Szóval lassan egyedül jövök le ... .
Az égen lebegő számtalan csillag mondja: 'Jó volt ... köszönöm a fáradozás
át .' és
Ez bóknak tűnt .
QR
' Jó munkát .,,, Jó munkát !!!'
117